2015. július 22., szerda

21. nap - Pakolás és búcsúzás

Sosem könnyű a búcsúzás, akár innen indulunk, akár onnan. Most egy évig megint nem látjuk a rokonainkat, barátainkat és a tengert. Mindig szomorú ez a búcsú. Tegnap főleg csak pakoltunk, összeszedtük a dolgainkat, stb. Estére még eljöttek elbúcsúzni, nagynéném és a családja, nagybátyám, a szomszédok, hogy másnap már ne zavarják aput és anyut a pihenésben. Mindenki a könnyeivel küzdve kívánt nekünk biztonságos utat, és jó szerencsét. Bár mindig így vagyok vele, hogy túl sokat látom őket míg itt vagyunk, azért nagyon fognak hiányozni. Ahogyan nagymamám is, és a kutyusa az öreg Jack (vagy mostanában "papus"), és a cicák is, akikkel 3 hét alatt nagyon jó barátságot kötöttem. :) Remélem jövőre is itt lesznek a picikéim. :3 Hiányzik majd a csütörtöki bazárba járás,  a minden napos látványa a tengernek, a táj, a finom halak, kagylók, az igazi görög gyros, a finomabbnál finomabb sütemények... És most így végiggondolva a nagy család zaja is. Az állandó nevetéssel végződő veszekedések, és a veszekedésnek tűnő beszélgetések. Hiányzik majd ez a ház is, van viszont amit többé nem is akarok látni.. Pl.: az óriási lepkék, amik harapnak is, és nem hajlandók meghalni :"""D, vagy a bazinagy pókok, és százlábúak, meg a többi nagy és apró ízeltlábú, mint a légy meg a szúnyog.... Ezeken kívűl, lehet minden nagyon fog hiányozni, és bár nem szeretek az otthontól távol lenni, végül is ez a hely is az otthonom. Itt is szeretet vár és kedvesség, mint Magyarországon. De azért jó lesz végre haza menni. Az ottani csöndesség is nagyon hiányzik már. Meg az is, hogy végre rendesen végig tudjam aludni az éjszakákat. :P

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése